Ön is kíváncsi arra, hogy konkrétan milyen új, lakóingatlanokkal kapcsolatos otthonteremtési és családvédelmi támogatásokat jelentettek be 2020 őszén!? Most egy helyre összeszedtük azt, amit jelenleg tudunk!
2020 októberében a miniszterelnök és Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter négy nagyobb támogatási csomagot jelentett be, amelyek a lakóingatlan vásárlást és felújítást könnyítik több (4-féle, lentebb részletezett) módon. Most kedden a négyből kettőre, az áfacsökkentésre és az illetékmentességre vonatkozóan benyújtották az Országgyűlésnek a törvényjavaslatot.
Melyek tehát az otthonteremtési akcióterv elemei és mik a főbb jellemzőik?
1. Újra 5%-os lesz a lakásáfa
Lényege:
Újra 5%-os lesz az új lakások áfája és a csok-ra jogosultak ezt az 5%-ot is visszaigényelhetik.
Részletesebben:
– A vállalkozók által épített többlakásos társasházban lévő otthonok áfája 2021. január elsejétől 2026. december 31-ig (a 2020 januárjától érvényes 27% helyett) újra öt százalékos lesz, ahogyan 2019 végéig is az volt. A feltétel, hogy a jogerős építési engedély kiadása vagy az egyszerűsített építési bejelentés megtörténjen 2022. december 31-ig.
– A bármilyen mértékű új építésű CSOK-ra jogosultak ezt az 5%-os áfát is visszaigényelhetik utólag. (Aki nem jogosult CSOK-ra, mert nincs eltartott gyermeke és nem is vállal gyermeket, annak ki kell fizetnie az 5%-ot.)
– Lakás esetén 150, ház esetén 300 négyzetméter a kedvezményes áfa felső határa, ahogyan korábban is volt.
Az OTP szakértői további fontos részletekre hívják fel a figyelmet:
– A törvényjavaslat szerint az új építésű lakásokra vonatkozó, 5 százalékos áfát a 2021. január 1. után teljesített ügyletekre kell alkalmazni, ennek gyakorlati hatását egy példával tudjuk a legegyszerűbben szemléltetni. Tételezzük fel, hogy egy kihagyhatatlan ajánlat miatt még idén vásároltunk lakást egy olyan beruházásban, ahol 27 százalék az áfa, azaz nem tartozott az eddig is kedvezményes 5 százalékos áfateher alá.
– A vételár 10 százalékát a szerződéskötéskor kell kifizetnünk, a fennmaradó 90 százalékot pedig 2021. január 1. után. Ebben az esetben az idén esedékes 10 százalékos vételárrészre 27 százalékos áfát, a jövő évben kiegyenlítendő részre pedig 5 százalék áfát kell fizetnünk.
– Fontos figyelni arra is, hogy az adásvételi szerződés bruttó vagy nettó összeget tartalmaz. Bruttó összeg esetében az adókedvezmény nem érvényesíthető, ezért az 5 százalékos áfa ott jelent valódi árcsökkenést, ahol a szerződés nettó vételárat és mindenkori áfa-kitételt tartalmaz, és idén még a 27 százalékos áfa alá tartozik a projekt.
– Összefoglalva, ha valami okból még ebben az évben kell szerződést kötni egy 27 százalékos áfás lakásra, akkor járunk jól, ha a vételár megbontás tartalmazza a nettó összeget és külön a mindenkori áfát, a teljes vételárból pedig a lehető legnagyobb rész megfizetése a jövő évre ütemezendő.
– A gyakorlatban az 5 százalékos áfakulcs a már építés alatt álló ingatlanok mellett azokra vonatkozik, amelyek építési engedélye legkésőbb 2022. december 31. napján véglegessé válik, vagy az építését ezen időpontig bejelentik az egyszerű bejelentés szabályai szerint. Ezeknél az újépítésű ingatlanoknál az 5 százalékos áfát 2026. december 31. napjáig kell alkalmazni.
– Ennél a pontnál csak azt kell szem előtt tartani, hogy az építtetők az építési engedély megszerzéséig ezt a kétéves határidőt véletlenül se lépjék át.
– Az áfa-szabályok szempontjából újnak minősül az ingatlan, ha annak használatbavétele még nem történt meg, vagy megtörtént, de a használatbavétel és az értékesítés között még nem telt el két év.
– Még a szerződéskötés előtt győződjünk meg arról, hogy a kiszemelt ingatlan ezen feltételeknek megfelel-e, mert előfordulhat, hogy olyan, már használatba vételi engedélyt kapott lakásra esett a választásunk, amely, például kevésbé ideális a fekvése vagy elosztása miatt, már ennél régebb óta a piacon van.
– Az áfa-törvényjavaslat röviden kitér a rozsdaövezetek kérdésére is, miszerint: „a rozsdaövezeti akcióterületek kijelölését követően nem tartozik e rendelkezés hatálya alá azon lakásoknak az értékesítése, amelyek e területen találhatóak, ezek a korábban bevezetett szabály szerint tartoznak az 5%-os adókulcs hatálya alá”. Ezeken a területeken tehát valószínűleg 2026 után is marad az 5 százalékos áfakulcs.
– Aki CSOK igénybevételével vásárolna új lakást, annak vélhetően a közeljövőben érkeznek még hasznos információk arra vonatkozóan, milyen feltételekkel és metódussal tudják majd az 5 százalékos áfát visszaigényelni, mint ahogy ezt a lehetőséget a Kormány néhány hete beharangozta.
2. Felújítási támogatás
Lényege:
Legfeljebb 6 millió forintos felújításnál a költségek felét utólag az állam kifizeti,ha a családban van akár egy eltartott, nevelt gyermek, de a támogatás összege legfeljebb 3 millió forint lehet.
Részletesebben:
– Ez a felújítási támogatás akár a gyermek 25 éves koráig is igénybe vehető (ha még eltartottnak minősül, illetve Gyod-ra jogosult eltartott gyermeknél 25 év felett is) és természetesen csak egy alkalommal jár egy családnak. (Elvált szülők megoszthatják, ha a gyermeknevelés is meg van osztva köztük. Nem feltétel a házasság sem akkor sem, ha egy család veszi igánybe.)
– A támogatás vissza nem térítendő, összege a felújítás költségének legfeljebb 50%-a, maximum 3 millió forint lehet, de csak a számlával igazolt költségek erejéig és utólagos jóváírással.
– Elvben nem kizárt, hogy a felújítás összköltsége magasabb legyen, mint 6 millió forint. Alacsonyabb költségnél viszont a felső határ marad 50%, azaz egy négymilliós felújításnál csak kétmilliót kapunk és nem valószínű, hogy később a „fel nem használt” részt lehívhatjuk. (A CSOK esetén ez így van, ha születik újabb gyerek, vagy épp a használt CSOK helyett új építésű CSOK-ot igénylünk, ott a „különbözetet” még felvehetjük.)
– A gyermek NEM 18, hanem akár 25 éves koráig is igényelhető lesz, de ha a gyermek(ek) otthongondozási díjra jogosult(ak), akkor életkori határ nélkül is élhetnek a lehetőséggel.
– A visszaigényléseket lehetőleg teljes egészében online lehet majd intézni, és a lehető legrövidebb idő alatt lehet majd megvalósítani.
– Lehetnek további korlátozások, de ez csak a később, 2020. december felé érkező törvényjavaslatból és az azt követően napvilágra kerülő végrehajtási rendeletből derülnek majd ki.
3. Illetékkedvezmény, illetve teljes illetékmentesség a CSOKosoknak
Lényege:
Szintén 2021. januártól teljes illetékmentességet biztosít a jogalkotó azoknak, akik jóváhagyott családi otthonteremtési kedvezménnyel (CSOK) vesznek új vagy használt lakás célú ingatlant.
Részletesebben:
– Ez egy 25 millió forintos ingatlan esetében 1 millió forint megtakarítást jelent, hiszen alapesetben 4 százalékos illeték van a lakásvásárláson. (Érdekesség, hogy egymilliárd forint felett csökken csak 2 százalékra ennek mértéke.)
– Korábban is több illeték-kedvezményt lehetett érvényesíteni, most ezek köre bővül, illetve a kedvezmények összeghatára, tartalma módosul. De nem csak a CSOK-os vétel esetén.
– A felvett CSOK-támogatás összegét továbbra is le lehet vonni a vételárból. Ez eddig azt jelentette, hogy egy 50 millió forintos lakás vásárlásakor, ha valaki 10 millió forintos csok-ot kapott rá, akkor csak 40 millió forint után kellett illetéket fizetnie. Az új szabályok szerint ilyen esetben nem a 40 millió forint után fizetendő 1,6 millió forint, hanem nulla forint lesz az illeték.
– Az illetéket nem utólag kapják vissza a vásárlók, hanem egyáltalán nem kell azt megfizetniük.
– A CSOK-ot egyedülálló szülők is igényelhetik, tehát az illetékmentesség rájuk is érvényes.
– A program felülről nyitott azaz annyi forrást ad erre a kormány, amennyire igény lesz.
– Nem kell az illetékelőnynek megfelelő illeték-összeget megfizetni akkor, ha a családi otthonteremtési kedvezményben részesülő egészségügyi ok miatt nem képes teljesíteni a gyermekvállalási feltételt (azaz a kedvezményben részesülő egészségi állapota miatt hiúsult meg a gyermekvállalás).
– A CSOK-tól függetlenül megmaradnak a régi illetékkedvezmények is, azaz:
- Ha a lakás vételára 15 millió forint alatt van, teljesen elengedik az illetéket, ha pedig 15-30 millió forint között, akkor csak a 15 millió forint feletti összeg után kell 4 százalékot fizetni.
- Az életkor szerinti kedvezmény is marad: a 35 év alattiaknak is jár illetékkedvezmény, ha első (használt) lakásukat veszik meg, és annak ára kevesebb mint 15 millió forint, ekkor 2 százalékra módosul az illeték mértéke.
- Teljes mentesség jár továbbá, ha családtagtól (szülő, gyermek, idén júliustól testvér is idetartozik) vagy házastárstól veszünk, vagy kapunk ajándékba ingatlant.
4. Tetőtér-beépítési kedvezmény (többgenerációs otthonok támogatása)
Lényege:
– 2021. január elsejétől (3 gyerek esetén) akár 10 millió forintos támogatást is kaphatnak a gyermekvállalás előtt álló vagy már gyermeket nevelő fiatalok tetőtér-beépítés révén megvalósuló új, többgenerációs otthon létrehozására. (Tehát nem a bővítési CSOK, hanem az új építéskor járó CSOK vehető majd igénybe ilyen esetekben, de további könnyítésekkel.)
Részletesebben:
– A tetőtér beépítés jelenleg (2020 végéig) használt lakás bővítésének számít, így csak a használt lakásra vonatkozó támogatási összeget lehet rá igényelni. Ez januártól megváltozik: a bejelentés alapján az új lakásokra felvehető támogatási összeg is igényelhető lesz, ha tetőtér beépítése a cél.
– A fő cél: egy családi házat kétgenerációssá bővíteni, hogy a fiataloknak saját lakása legyen, ahová érkezhetnek a gyerekek. Ilyenkor egy gyermek vállalása vagy nevelése esetén 600 ezer forintot, két gyermeknél 2,6 millió, három gyermeknél 10 millió forintot vehetnek igénybe vissza nem fizetendő támogatásként.
– Fontos, hogy a már megszületett gyermeknél a szülők minden életkorban igényelhetik a támogatást, ha előre vállalnak gyermeket, akkor az életkori határ 40 év.
– A támogatás önálló, külön bejáratú otthonra vehető fel, amelynek van konyhája, fürdőszobája és lakótere.
– Az alapterületnek egy gyermek esetében legalább 40 négyzetméternek, kettő esetén 50-nek, három vagy több gyermeknél pedig legalább 60 négyzetméternek kell lennie.
– Feltétel, hogy nem lehet ugyanaz a tulajdonosa a földszinti és a tetőtéri lakásnak (jellemzően a szülők, nagyszülők élnek a lenti élettérben, a fentiben pedig a gyermeket nevelő vagy vállaló fiatalok).
– E támogatáshoz is igénybe vehető a (3 gyerek vagy ennyi vállalása esetén) maximum 15 millió forintos, kamattámogatott CSOK-kölcsön is.
– 20 év futamidő esetén a teljes 15 millió forintos kölcsön havi törlesztő részlete 72 ezer forint, az akár már két gyermek nevelése, vállalása esetén felvehető 10 millió forintos kölcsönre pedig havonta 48 ezer forintot kell fizetni. Tehát a fővárosban és környékén, valamint a nagyvárosokban és vonzáskörzetükben e kölcsönt igénylő családoknak így kevesebbet kell törlesztőrészletként fizetniük, mint amennyi egy számukra megfelelő lakás bérleti díja lenne.
– A többgenerációs otthon létrehozásának támogatása kizárólag a tetőtér-beépítés esetén jár, hozzáépítés esetén továbbra is a bővítésre vonatkozó CSOK-ot lehet igényelni.
– 2 vagy 3 gyerek esetén – a magasabb támogatási összegből – még önerő és hiteligénylés nélkül is megvalósulhat a tetőtér-beépítés.Hirdetés
Ezek a kedvezmények minden bizonnyal alaposan megmozgatják majd a piacot, ám az, hogy mennyire, sokban függ a további részletektől, illetve a gazdaság jövőbeli teljesítményétől, amely az ingatlanok iránti keresletet is alapjaiban befolyásolja.