Kategóriák
Uncategorized

Hiánypótlást kaptál? Segítünk!

Hiánypótlást kaptál? Segítünk!
Mint eddig is mindig, most is számíthatsz ránk.

Kérlek látogass el erre az oldalra és add meg az elérhetőségedet! Amilyen hamar lehet megkeresünk és megbeszéljük mit lehet tenni.

Kategóriák
Uncategorized

Nos ennek is vége lett.

Érdekes két év volt. Több száz családnak segítettünk. A Facebook csoportunk a nulláról 14 ezer főre nőtt. Az Otthonfelújítási támogatással keltünk és feküdtünk. És most vége. Fárasztó volt, de jó volt ennyi embernek segíteni.

Ami jó hír, hogy ha lesz pénz – meggyőződésem, hogy lesz, mert ez a jelenlegi helyzet csupán egy politikai kötélhúzás – akkor lesznek új támogatások és pályázatok.

Mi akkor is, abban is segítünk neked. Maradj velünk! Sikeres, egészséges és boldog új évet kívánunk neked!

Kriszti / Tomi

Kategóriák
Ingatlanfelújítások

Újabb könnyítések

  • az özvegyek esetében is figyelembe vehető lesz az elhunyt társ társadalombiztosítási jogviszonya,
  • figyelembe lehet venni a külföldön megszerzett felsőoktatási tanulmányokat is mint társadalombiztosítási jogviszonyt,
  • az otthonfelújítási támogatás a látás- és hallássérültek életét megkönnyítő akadálymentesítő munkálatokra is igénybe vehető lesz az érdekvédelmi szervezetek javaslata alapján,
  • bővítik a támogatásra jogosító beruházások körét kültéri lépcsőre vonatkozó és külső elektromos munkálatokkal,
  • a jelzálogcsökkentési támogatás lakáslízing esetében is elérhetővé válik,
  • 5000 forint alatti köztartozás nem kizáró tényező (ez főleg az autóvásárlási támogatásnál jött elő)
  • ha valaki kiegyenlíti a köztartozását, nem kell újrakezdenie a támogatások igénylésének a folyamatát.

Érdekel? Iratkozz fel a bővebb tájékoztatásért!

Kategóriák
Ingatlanfelújítások

Szombaton megjelent

a Magyar Közlönyben a 183/2021. számú kormányrendelet, ez alapján április 21-ével, szerdával módosul a gyermeket nevelő családok otthonfelújítási támogatásáról szóló 518/2020. kormányrendelet és a CSOK bizonyos részletszabályai is. Nézzük a legfontosabb változásokat!

Könnyítés az otthonfelújítási kölcsönt felvevőknek

Eddig úgy volt, hogy a kamattámogatott hitel felvevőinek az otthonfelújítási kölcsönből elvégzett munkálatok számláit a kölcsön folyósításától számított egy éven belül a számlák vagy azok másolata bemutatásával igazolniuk kell a hitelintézet felé. Ezt a sokak által bírált rendelkezést a rendelet hatályon kívül helyezi, így

NEM SZÜKSÉGES A HITEL FOLYÓSÍTÁSÁT KÖVETŐ EGY ÉVEN BELÜL „LEZAVARNI” A FELÚJÍTÁST A MÁR FELVETT HITELEK ESETÉBEN SEM.

„Cserébe” a kérelemhez megfelelően csatolni kell az igénylő büntetőjogi felelőssége tudatában tett, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát annak vállalásáról, hogy az otthonfelújítási kölcsön összegét maradéktalanul a jogszabályban meghatározott célokra fordítja. A hitelkérelmet már benyújtók ezt (a módosítás hatálybalépését követő 30  napon belül) a részükre megküldött felszólítás kézhezvételét követő 60. napig kötelesek megtenni. Figyelni kell emellett továbbra is arra, hogy ha a megállapított otthonfelújítási támogatás összege nem éri el az otthonfelújítási kölcsön kölcsönszerződésben megállapított összegének 25%-át, akkor a támogatói okirat kézhezvételét követő naptól a kölcsöntartozás hátralévő összegére vonatkozóan a kamattámogatás megszűnik és az addig igénybe vett kamattámogatást az arra való jogosultság megszűnését követő 60 napon belül egy összegben a hitelintézet útján vissza kell fizetni a kincstárnak. Könnyítés az otthonfelújítási hitelt felvevők kis részének, hogy a tanulói jogviszonyról nyilatkozni is elég lesz igazolás beszerzése helyett.

Szigorítás a jelzáloghitel-csökkentést igénybe vevőknek

Eddig úgy volt, hogy aki az otthonfelújítási kölcsönre vette igénybe a második gyermek után járó 1 milliós vagy a harmadik után járó 4 milliós (és minden további gyermek után 1-1 milliós) jelzáloghitel-csökkentést, az akkor is igénybe vehette az otthonfelújítási támogatás általa igényelt akár 3 milliós összegét, ha az otthonfelújítási hitelből már nem maradt akkora tartozás, amit csökkenthetett volna a támogatással. Az új szabály szerint azonban aki az otthonfelújítási kölcsöntartozására korábban jelzáloghitel-csökkentési támogatást vett igénybe,

NEM VEHET IGÉNYBE MAGASABB OTTHONFELÚJÍTÁSI TÁMOGATÁS ÖSSZEGET A SZÁMLÁVAL IGAZOLT FELÚJÍTÁSI ÖSSZEG ÉS A JELZÁLOGHITEL-CSÖKKENTÉSI TÁMOGATÁS KÜLÖNBÖZETÉNÉL.

Ha például valaki 3 milliót venne fel otthonfelújítási támogatásként, de a felújítási hitelére már igénybe vette az 1 milliós jelzáloghitel-csökkentést, akkor csak 2 milliót kaphat.

Tanulság: ha van másik jelzáloghitele is az igénylőnek, akkor érdemes annak a tartozásnak a csökkentésére fordítani a gyermekek után járó jelzáloghitel-csökkentést, ez esetben nem csökken a felvehető támogatás összege. A változásnak megfelelően a kérelem során benyújtandó dokumentumok listája bővül egy nyilatkozattal arról, hogy ha részben vagy egészben otthonfelújítási kölcsöntartozására nézve érvényesítette a jelzáloghitel-csökkentési támogatást az igénylő, akkor ennek tényéről, továbbá hogy a  jelzáloghitel-csökkentési támogatást mely hitelintézetnél fennálló milyen kölcsöntartozására, valamint – több érintett kölcsöntartozás esetén melyikre nézve – mekkora összegben vette igénybe.

Új lehetőség a szolgálati lakásban élőknek

Eddig úgy volt, hogy az otthonfelújítási támogatás igénybevételéhez legalább 1 éve a támogatott ingatlanban kellett lakni (állandó lakcím), ez alól az elmúlt 1 évben megszerzett ingatlan, illetve született gyermek volt kivétel, ilyenkor eltekintettek az 1 éves bentlakási kötelezettségtől. Most viszont egy újabb kivételt fog tartalmazni a jogszabály: ha az igénylő és a gyermek a munkája következtében – ideértve a sajátos egyházi jogviszonyt is – annak jellegéből következően köteles (illetve az  igénylés benyújtását megelőző egyéves időszakon belül köteles volt) a szolgálati helyén a foglalkoztató által térítésmentesen biztosított szolgálati lakásban lakni, akkor szintén igénybe veheti saját tulajdonú (másik) ingatlanára a támogatást. Továbbra is feltétel, hogy a szülőknek és a gyermek(ek)nek együttesen legalább 50%-os tulajdonrésszel kell rendelkezniük a felújított lakásban.

Bővül az elszámolható munkálatok köre

Hosszú a támogatható munkálatok listája, de most tovább bővül. A támogatás ezentúl

SZABÁLYOZOTT SZELLŐZÉSI RENDSZER KIALAKÍTÁSÁRA, KORSZERŰSÍTÉSE VAGY ELEMEINEK CSERÉJÉRE, VALAMINT SZENNYVÍZ TISZTÍTÁSÁRA ÉS ELHELYEZÉSÉRE SZOLGÁLÓ EGYEDI SZENNYVÍZKEZELŐ BERENDEZÉS VAGY TISZTÍTÓMEZŐVEL ELLÁTOTT OLDÓMEDENCÉS MŰTÁRGY TELEPÍTÉSÉRE VAGY CSERÉJÉRE

is igénybe vehető. Továbbra is figyelni kell arra, hogy a felvehető támogatáson belül a vállalkozói díj és az anyagköltség aránya mindig 50-50%, vagyis egy bizonyos támogatási összeg felvételéhez egyik és másik költségtípusnak is kell kell érnie a teljes számlaösszegen belül legalább 25%-ot.

Változás a napelemeknél

Eddig úgy volt, hogy napelemes rendszer telepítését vagy cseréjét igazoló számla esetén az abban feltüntetett anyagköltség és kapcsolódó vállalkozói díj összesítve nem haladhatja meg a bruttó 450 000 Ft/kWp összeget. Ez marad is, két kivétellel:

A TETŐSÍKBA INTEGRÁLT, NAPENERGIAHASZNOSÍTÁST BIZTOSÍTÓ TETŐHÉJAZATRA EZ A KITÉTEL NEM VONATKOZIK.

Az otthonfelújítási kölcsön esetében július 1-jétől a kérelemhez mellékelni kell az  elosztó hálózati engedélyes nyilatkozatát a  napelemes rendszer üzembe helyezése időpontjára vonatkozóan, valamint a  2021. június 30-át követően üzembe helyezett napelemes rendszerek esetén a  villamosenergia-kereskedő arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a  támogatással érintett felhasználási helyen az  üzembe helyezéstől olyan elszámolást alkalmaz, amelyben az  alkalmazott elszámolási időszaktól függetlenül szaldó nem képezhető, és a hálózatba betáplált és vételezett villamos energia mennyisége külön-külön kerül megállapításra.

(Forrás: Portfolio)

Kategóriák
Ingatlanfelújítások

Tavaly októberben

hallhattunk először arról, hogy a kormány újabb nagyszabású családtámogatási intézkedéscsomagot tervez, melynek első részleteit Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter jelentette be. E csomag legfontosabb eleme a családok otthonfelújítási támogatása, amely további élénkülést hozhat a járvány miatt egyelőre még meg nem tépázott lakáspiacon. Melyek a támogatás részletei, és mikre figyeljünk különösen oda a munkálatok megkezdése előtt? Az eddig összegyűlt személyes tapasztalataimmal szeretnék ebben az érdeklődőknek segítséget nyújtani.

A felújítási támogatás részletei

A gyermeket nevelő családok otthonfelújítási támogatásáról szóló 518/2020. (XI. 25.) kormányrendeletben tételesen felsorolt felújítási munkálatokra minden olyan gyermekes háztartás kaphat lakóingatlanára 50 százalékos támogatást, ahol legalább egy 25 év alatti gyermeket nevelnek (bizonyos esetekben, például sérült gyermek esetén nincs életkori határ). A maximum visszatérített összeg 3 millió forint lehet, az igénylőknek nem kell házasoknak lenniük, sőt együtt élniük sem, az a fél egyedül is igényelheti a támogatást, ahol a gyermek állandó lakcíme van. Azonban minden család csak egyszer igényelheti, mégpedig a munkálatok teljes befejezése után és a benyújtott számlák alapján, melyek keltezése 2021. január 1-je utáni kell legyen. Utófinanszírozott „pályázatról” van szó tehát. Kell még hozzá egy év folyamatos tb-jogviszony legalább az egyik igénylőnek, és köztartozás-mentesség a NAV felé. Elsőre nem tűnik túl bonyolultnak a dolog – gondolhatjuk. Ám, mint lejjebb kifejtem, ez nem ilyen egyszerű. 

Első értelmezési nehézségek

Eleinte a tulajdonviszonyok – minimum 50 százalékos tulajdonjog kell a felújítandó ingatlanban legalább az egyik igénylőnek – vagy a számlák gyűjthetőségének kezdete foglalkoztatta a csoportok tagjait: a beköltözés, a használatba vételi engedély kelte, vagy az ingatlan földhivatali bejegyzése-e a kezdőpont? Adhat-e alanyi mentes vagy katás vállalkozó számlát? (igen) Jogosult vagyok-e a támogatásra, ha a gyermekem még velünk lakik, de már dolgozik? (igen) Kell-e előzetesen regisztrálni? (nem) A tartózkodási hely megfelelő-e, vagy állandó lakcímkártya kell? (állandó lakcím a jó) A feltételeknek a beadáskor vagy a számlák gyűjtésének kezdetén kell-e megfelelni? (beadáskor) Ezek nagy része leginkább tájékozatlanságból és lustaságból fakadt, mert az egyébként elég világos jogi szöveget és a hozzá készített MÁK GYIK-ot senki sem akarta elolvasni. 

Az első komolyabb falat az anyag- és munkadíjszámlák arányának értelmezése volt. Eleinte úgy tűnt, hogy minden anyagszámlához szükséges munkadíjszámla is, majd kiderült, a számlákat összességében kell nézni, nem kell párban állniuk. Például elszámolhatom a csempéket anyagként akkor is, ha magam rakom fel a falra, úgy, ha más munkálatokból lesz megfelelő összegű munkadíj számlán. 

Ugyanakkor a teljesen önerőből végzett felújítás nem támogatott, hiszen ha csak a beépített anyagokról tudunk számlákat prezentálni, a visszatérítés nulla forint lesz. A támogatási összegben ugyanis meg kell valósulnia a fele munkadíj, fele anyagdíj aránynak. Közeli rokontól sem fogadható el semmilyen számla. Ez már nem a nyolcvanas évek kalákáinak kora, és a támogatás egyik indirekt célja a családtámogatás mellett az építőipar fehérítése – konstatálhatjuk.

A felújítás nem bővítés

Kezdetben nem volt teljesen egyértelmű, hogy semmiféle lakótérbővítést nem támogatnak – de még a szobák falakkal való szétválasztását, vagy a helyiségek funkcióváltását sem. Eleinte ez is sok zavart okozott, hiszen egy szoba kettéválasztása nem jár a ház hasznos alapterületének növekedésével – most már mégis biztossá vált, hogy erre nem jár a támogatás, hiszen belekerült a februárban frissített MÁK GYIK-be is. Valahol logikus ez, mert a bővítésre ott a csok és a tetőtér-beépítési támogatás, mely szintén idéntől elérhető. Hasonlóan nehezen tisztult ki sokaknak, hogy a telekhatáron kívül eső területekre – például a családi házak szerves részét képező utcai autófeljáróra vagy a társasházi közös területekre – sem jár a támogatás. Ahogyan az olyan osztatlan közös tulajdonú ingatlanokra sem, ahol nincsenek ügyvédi megosztással szétválasztva az ingatlanrészek. Ez itt nálunk, Wekerlén okozott problémákat, mert itt olyanok a házak, hogy egy tető alatt van négy házrész osztatlan közös tulajdonban, amiknek a tetőrészét nem lehet sehogy sem szétválasztani. Így az egyébként tételesen a rendeletben szereplő, és ebben a városrészben már sok helyen igencsak esedékes tetőfelújítás nem vehető igénybe. Továbbá nem jár a támogatás olyan ingatlanra sem, ami nem lakóépület néven van nyilvántartva. De még itt is logikusnak gondolom a rendeletet, hiszen ez egy családokhoz, az ő saját tulajdonukhoz kötődő támogatási lehetőség.

A megrendelő mint ellenőr?

Volt egy időszak az év elején, amikor a kérdezőket az foglalkoztatta, hogy vajon a náluk dolgozó mester rendelkezik-e megfelelő végzettséggel a megrendelt munka elvégzéséhez, azaz számlázhat-e az adott TEÁOR-számra a munkája után? Különösen igaz ez az olyan kőművesekre, akik egyébként rutinszerűen burkolnak is, de az ehhez szükséges OKJ-s papírjuk nincs meg. Online adatbázisokban, céginformációs rendszerekben kutattunk a vállalkozók adatai után, lenyomoztuk, vajon be van-e jelentve az adott tevékenységre, létező vállalkozás-e egyáltalán, adózik-e megfelelően. Tulajdonképpen mi, megrendelők ellenőriztük volna az állam helyett a vállalkozót, cserébe az 50 százalékos támogatásért. Aztán lassan kiderült, hogy nem, ez nem a mi feladatunk, a vállalkozó saját maga vállalja a felelősséget a kiállított számla tartalmáért, emiatt mi nem esünk el a támogatástól. Ahogy nem a mi feladatunk vizsgálni azt sem, vajon rendesen adózik-e a vállalkozónk, ezt a MÁK szerződésmintájának aláírásával maga a mester nyilatkozza le.

Fontos tudni ugyanis, hogy minden munkadíjszámlához kötelező a vállalkozói szerződés kitöltése, akármilyen kis munkáról is van szó. Ez okozhat kellemetlen perceket az amúgy is túlkeresleti szakemberpiacon, ugyanis kis munkára nem minden szakember vállalja a papírmunkával járó macerát. Volt olyan ismerősöm, aki inkább végül feketén csináltatta meg a nagy nehezen a helyszínre hívott szakemberrel a vízszerelést, mert az nem akart „papírozni”, elküldeni és másik szakembert keresni pedig már túl rizikós és időrabló lett volna. Másik tipikus eset: 1-2 órás szakmunkák végeztetése 10-20 ezer forintért. Ilyen „kiszaladós” munkára tipikusan senki nem ír szerződést, de sajnos enélkül az ilyen munkák még korrekt számlával sem számolhatók el, pedig összességében több százezer forintot is kitehetnek egy többmilliós felújítás során. 

Felújítás bontás nélkül?

Fontos tudnunk azt is, hogy a bontási hulladék elszállítása önmagában nem támogatott, csak ha a mester számlázza tovább és igazoltan hivatalos lerakóra szállítja el. Ez természetesen neki is pluszmacera, így itt egy újabb riasztó tényezővel számolhatunk. Tapasztalható, hogy továbbszámlázás esetén a tíz köbméteres 40 ezer forintos konténer hirtelen 80 ezressé változik, a megpakolását pedig 200 ezer forintért vállalják. A konténerestől származó számla a megrendelőtől nem fogadható be, tehát újfent kiszolgáltatottá válunk az amúgy is eltünedező szakiknak. 

Egy nemrégiben kiviláglott újabb buktató szintén a bontáshoz kapcsolódik, ugyanis munkafolyamatként sem tüntethető fel a vállalkozói szerződésben, csak akkor, ha a szakin keresztül kerül hivatalos lerakóra a bontott anyag. Egyébként ne írjuk rá a szerződésre a bontás szót – hangzott az ügyfélszolgálat telefonos ügyintézőjének tanácsa. 

Amire senki sem gondolt volna – a bürokrácia útvesztőiben

A kiállított számlánál elég sok a buktató, jó, ha észnél vagyunk, és mindent ellenőrzünk, mert ha már kifizettük a munkát, igen nehéz lesz elérnünk, hogy az amúgy is túlterhelt mester sztornózza a hibásat, és újat állítson ki. Ezt sajnos a saját káromon kellett megtapasztalnom. 

Az online számlázóprogramok automatikusan beírják a mi vállalkozói adószámunkat is, ha történetesen van vállalkozói jogviszonyunk – ez mostanra letisztult, hogy nem elfogadható, hiszen a támogatást mi magánszemélyként vesszük igénybe. Ahhoz képest, hogy eleinte azon ment a vita, vajon az adóazonosító jelünket szerepeltetni kell-e a számlákon, most már épp az ellenkezője igaz… Nekem emiatt már volt anyagszámlasztornóm, így a következőnél figyelmeztettem a kiállítót, törölje az adószámot akkor is, ha a program automatikusan kitöltené. Ez meg is történt, az illető kézi kitöltésre váltott, aminek a nevem elütése lett az eredménye – ezt a hibát természetesen már csak a munka kifizetése és a mester távozása után vettem észre. Reménykedtem, talán csak nem ilyen szőrösszívűek a MÁK-nál, de az ügyfélszolgálat lehűtötte a reményeimet – már egy betű tévesztése esetén sem fogadható el a számla. Újabb sztornó, persze mínuszos számlával egybekötve, mert az átutalás már megtörtént a rontott számla számával – itt is fontos megjegyezni, hogy az átutalásról mindig le kell menteni a banki tranzakciós kivonatot, mert ezzel igazoljuk, hogy valóban megtörtént a kifizetés. Személyes bankkártyás fizetésnél ez nem szükséges – ez a kérdés is sokszor felmerül. Ugyan a könyvelőm szerint itt a módosító számla lett volna az adóügyileg kifogástalan megoldás – ám a számlázóprogram a nevet és a címet sem engedi ilyenkor módosítani, még az 1500 Ft-os pluszdíjért sem.

Amire végképp nem gondoltam volna, amiatt is kértek már hiánypótlást: mert nem pontosan az a név szerepel a számlán, mint a személyi igazolványban. Magyarul, akinek két utóneve van, mindkettőt fel kell tüntetnie minden dokumentumon. Én egyelőre tanácstalan vagyok, hogy a kéthetes friss személyimet csináltassam-e újra, vagy hagyjam a fenébe az egész támogatást – nem tudom az összes eddigi számlámat, némelyiket már harmadszor, újracsináltatni e kis pontatlanság miatt.

Végezetül saját példámból okulva egy igazi jótanács: ne részletezzük túl a vállalkozói szerződést sem, mert csak a hibalehetőséget növeljük! A számla maga egyáltalán nem kell, hogy részletes legyen, annyi a kikötés, hogy az anyag- és a munkadíj különüljön el rajta. A szerződés is csak annyira legyen szétbontva, hogy „a megvalósított felújítás pontos tartalmának megismerését, annak ellenőrizhetőségét lehetővé tegye”. Én addig-addig írogattam és szerkesztgettem át a vállalkozói szerződésemet, míg belekerült a „tiltott” bontás szó, valamint lehagytam a dátumot – ez utóbbi esszenciális hiba, enélkül nem fogadják el.

És amivel még számolni kell: a romló szakihelyzet

Számítottunk rá valahol, hogy a tavalyi helyzet rosszabbodni fog, mégis igen fájdalmas újra és újra megtapasztalni, hogy ki se jönnek, eltűnnek, nem adnak árajánlatot a vállalkozók. Nem szabad feladni, és folyamatosan hívogatni kell az újabb és újabb jelölteket, ajánlott szakembereket – csak hát ez meglehetősen időrabló elfoglaltság, amit nem mindenki engedhet meg magának. Az én eredményem eddig három árajánlat január óta – persze mind elfogadhatatlanul magas, éppen kétszerese az általam rászánt összegnek. Az egyikből világosan kiderült, ha számla nélkül csinálná a munkát a szakember, pontosan feleannyiba kerülne – így a támogatás értelme is megkérdőjeleződik. Ha belegondolunk, jó előre tisztázni a szakival, áfakörös-e, őket ugyanis nem nagyon érdemes kihívni sem. Akikre szükségünk van, azok az alanyi mentes és katás mesterek – igen, az ő számlájuk is jó, már ha hajlandóak egyáltalán szóba állni velünk. 

Felújítási hitel – ez sem könnyű

A felújításhoz kapcsolódó hitelt nem tervezem egyelőre felvenni, de amint a beszámolókból olvasom, ott is nehezített a pálya egy sima piaci hitelhez képest. Valószínűleg a bankok be akarják magukat biztosítani arra az esetre is, ha az igénylő a felújítás végén mégsem kapná meg az állami támogatást. Ennek összegét egyébként kötelező a hiteltörlesztésbe visszaforgatni, de a maximális 6 millió forintnál kisebb összeget is fel lehet venni. Az ingatlant jelzáloggal terhelik meg – itt vannak olyan vélemények, miszerint pár millió forint hitelért ez nem annyira éri meg –, ezért értékbecslő fog kiszállni a helyszínre. Itt olyan buktatókról hallani, hogy alaposan alábecsülik az ingatlan piaci értékét, illetve kiderülnek a szabálytalan hozzáépítések, a földhivatali térképvázlaton nem szereplő módosítások, melyek korrekciója több százezer forintra is rúghat. Földmérőt, esetlegesen építészt kell hívni, aki újratervezi a házat – ez utóbbi díja félmillió forintnál kezdődik. Alaposan gondoljuk tehát át a kockázatokat és érdeklődjünk utána a feltételeknek, mielőtt belevágnánk a felújításokba, különösen akkor, ha egyébként nem is terveztük őket. Nem ingyenpénz ez sem, meg kell dolgoznunk a sikerért, melynek valószínűsége nem 100 százalékos. 

Kategóriák
Ingatlanfelújítások

Novák Katalin válaszol 3.

Kategóriák
Ingatlanfelújítások

Novák Katalin válaszol 2.

Kategóriák
Ingatlanfelújítások

Novák Katalin válaszol 1.

Kategóriák
Ingatlanfelújítások

Milyen munkálatokra NEM igényelhető a támogatás?

  • Például nem igényelhető támogatás:
  • a szabadon álló bútorok beszerzésére (pl.: szobabútor),
  • a szabadon álló konyhai gépek beszerzésére,
  • beépített nem konyhai gépek beszerzésére (pl.: mosógép, szárítógép),
  • lakás/épület bővítésére plusz szobákkal, tetőtér- terasz beépítés
  • a tereprendezésre, gyepszőnyeg-fektetésre, füvesítésére,
  • műfű, murva, gumilap térburkolatként történő beszerzésére,
  • a tároló építésére,
  • mobilgarázs beszerzésére, kivéve, ha beton alapra és ahhoz rögzítésre kerül,
  • a raklapra, mint anyagköltségre,
  • az infraszauna beépítésére,
  • a riasztó, kaputelefon beszerelésére
  • központi beépített porszívó gép beszerzésére,
  • tetőtér építésére, beépítésére,
  • a lakás belső átalakítására (pl. kettő szobából három szoba kialakítása, falak bontása, új falak felhúzása), kivéve a fürdőhelyiség illetve WC létesítésének esetét,
  • helyiség funkciójának megváltoztatására (pl. fürdőszoba konyhává alakítása),
  • kültéri lámpatestre,
  • a ház előtti, kerítésen kívüli (utca) járda, bejáró (közterület) felújítására,
  • új nyílászáró beépítésére (kivéve a már korábban meglévő nyílászáró cseréjének esetét),
  • társasház esetében a közös használatú (osztatlan közös tulajdonban lévő) területek felújítására,
  • a szolgáltató számára fizetendő csatlakozási díjra, hálózatfejlesztési hozzájárulásra
  • öntöző-, locsoló rendszerekre.
  • betonkeverő, szerszámgépek, földmunkagépek bérlésére
  • társasház mélygarázsában kialakított parkoló megvásárlására
  • veszélyes hulladék elszállítására, ártalmatlanítására
  • kerti tó, medence építésére
Kategóriák
Ingatlanfelújítások

Otthonfelújítási kölcsön

Hétfőtől (02.01.) igényelhető az otthonfelújítási kölcsön

Február elsejétől, azaz hétfőtől indul az államilag támogatott, alacsony kamatozású otthonteremtési kölcsön, amit azoknak a családoknak szán a kormány, akik az idén január elsejétől igényelhető otthonfelújítási támogatással szeretnék felújítani az ingatlanukat, ám nincs elég pénzük ahhoz, hogy belekezdjenek – jelentette be Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter szombaton a Facebook-oldalán. Novák októberben állt elő először az otthonteremtési kölcsön hírével.

Ezek az érintett családok felvehetnek egy legfeljebb hatmillió forintos, garantáltan háromszázalékos kamatozású kölcsönt, legfeljebb tízéves futamidőre. A kölcsön államilag támogatott, a piaci kamatozás és a három százalék közötti különbséget az állam téríti meg a bankoknak.

A maximum igénybe vehető hatmillió forint felvételekor a havi törlesztőrészlet 58 ezer forint, ha pedig ehhez megkapják az állami támogatást, akkor ennek csak a felét kell tovább törleszteniük. Az otthonfelújítási támogatással a felújítási költségek felét térítik meg, legfeljebb hárommillió forintot.

Az Ingatlan.com egyébként arra számít, hogy a használt lakások piacán fellendülést hozhat a 2021. január elsejétől igényelhető otthonfelújítási támogatás. Közben már azért erről is kiderült, hogy a támogatás maximális összegét csak az kapja meg, aki el tudja számolni a felújításra költött összeg fleét munkadíjként. Visszatérítésnél ugyanis 50-50 százalékos szabály vonatkozik az anyagköltségre és a munkadíjra a visszatérítésnél, viszont ha nem egyenlő a két összeg, akkor a kisebbet veszik alapul, és annak a kétszeresét adják.